A múzeumok helyzete a világjárvány után – ObudaMost

Kiállításokat nézni maszkban, a bejáratnál fertőtlenített kézzel, mindenkitől kétméteres távolságban – ez következik? És vajon mikor nyílnak új időszaki kiállítások? Mikor lehet műtárgyakat utaztatni határokon át?

A sok-sok virtuális kiállítás után hiányoznak nekünk annyira az „igazi” műtárgyak, hogy mindenáron múzeumba menjünk? Világszerte egyre több országban tervezik az intézmények újranyitását, ezért releváns a kérdés: milyen múzeumok fogadnak minket, látogatókat a lappangó járványhelyzetben és utána? A válaszokra heteket, hónapokat kell még várni, mi egyelőre körülnézünk, melyik ország hogyan tervezi a múzeumok megnyitását.

A New York Times tegnap közölt egy európai helyzetképet a jelentősen megváltozott európai múzeumlátogatási szabályokról. Németországban az elsők között nyitottak meg a kiállítások, a járványhelyzetnek megfelelő egészségügyi szabályokkal (maszk, távolságtartás), és a lap meg is szólaltatott egy látogatót a Berlinische Galerie-ben, aki arról panaszkodott, hogy nem tudja élvezni a művek látványát, ha közben nem kap rendesen levegőt. Úgy tűnik, hogy az az állapot, amit megszoktunk például az elkerülhetetlen vásárlásoknál, nem biztos, hogy működik az élvezetet vagy intellektuális élményt ígérő kiállítások esetében.

A németországi nyitás lehetőségével nem is élt minden tartomány és intézmény, még a fővároson belül sem egységes, hogy melyik múzeum mikor és hogyan fogad látogatót. Az intézményvezetők legnagyobb problémája, hogy egyensúlyozni kell a közösség egészsége és a látogatói kényelem biztosítása között. Van, ahol kötelező a maszk, máshol az időablakos beengedésben bíznak, akad múzeum, ahol plexi arcvédős alkalmazottak fogadják a látogatót, máshol az audioguide helyett a saját telefon használatát javasolják, és nincsenek csoportos tárlatvezetések.

Franciaországban a helyi kismúzeumok már megnyithattak, de a rendszerint nagyobb érdeklődésre számot tartó múzeumok (mint a Louvre) nyitása még odébb van. Amúgy is jellemző az európai nyitásokra, hogy a lehetőséggel nem élnek rögtön az intézmények, napokig vagy hetekig tart a felkészülés az új szabályok megoldására, az alkalmazottak felkészítésére.

A 17 múzeumot magába foglaló berlini múzeumi szervezet négy kisebb intézményét nyitotta meg, és a tapasztalatok alapján dönt a folytatásról: a látogatók megszokhatták, hogy nem közelítik meg a műtárgyakat, de arra is tudnak majd figyelni, hogy egymást sem? Ha igen, abban döntő szerepe lesz a turizmus katasztrofális állapota miatti alacsony látogatószámnak, ami beláthatatlan ideig jellemezheti a múzeumi világot. A szinte csak külföldi turisták által látogatott berlini DDR Museum a jellemzően napi 2 ezer betérő helyett május 4. óta csak napi ötvenet könyvelhet el, ráadásul ők ötvenen sem használhatják a kiállítás interaktív elemeit, márpedig ezek adják az egész tárlat lényegét.

A BBC összeállításában a potsdami Museum Barberini szerepel. Itt az igazgató a látogatószám kétharmados visszaesésével számol, maszkot mindenkinek hordania kell, és egyetlen kijelölt úton lehet csak megtekinteni a kiállítást.

A Vatican News szintén foglalkozott a múzeumok nyitásának előkészítésével. Itt már beszerezték a thermoscannert, vagyis a belépés csak normális testhőmérséklettel lesz lehetséges, maszkban, limitált számban, csoportokat pedig nem fogadnak – amennyiben megkapják a nyitás lehetőségét.

Görögországban a jelen állás szerint június 15-én nyithatnak a múzeumok, ám a szabadtéri régészeti parkok már május 18-tól fogadhatnak látogatót, ha lesz kit. A legtöbb turista Angliából, Németországból és az Egyesült Államokból érkezik, de erre most nem sok az esély. A kormány megpróbál külön megállapodást kötni kevésbé fertőzött országokkal (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Izrael), megkönnyítve a beutazást, hátha ezzel csökkenthető a nagy mértékben a turizmusából élő ország bevételkiesése.

A MuseumNext pontokba szedte, hogyan néz ki a közeljövő múzeuma.

  • A látogató időablakra vehet csak jegyet, tehát nem léphet be, amikor szeretne, vagy amikor ráér. (A jegyvásárlás és érvényesítés is digitális formában működik.)
  • A múzeumi alkalmazottak plexi maszkok és táblák mögött ülnek, hogy lehetőleg egyáltalán ne kerüljenek egy légtérbe a látogatóval.
  • Minden interaktív elemet lezárnak, a gyerekek múzeumi élményét jelentő érintési lehetőségek megszűnnek.
  • Mivel a maszk valószínűleg kötelező lesz, a múzeumok nekilátnak a saját márkás maszkok készítéséhez és árusításához.
  • Mivel az egészség féltése erősebb lehet a kormányzati intézkedésekhez való alkalmazkodásnál, ezért elképzelhető, hogy számos múzeumi alkalmazott nem veszi fel a munkát, legalábbis azt a részét, ahol a látogatóval valamilyen módon érintkezni kell.
  • Elképzelhető, hogy az idősebb látogatók saját idősávot kapnak, ahogyan az üzletekben. (Ez például egy családi programot jelentősen befolyásol.)
  • Vége a blockbuster kiállításoknak: a látogatószám zuhanása miatt nem tudnak és nem is akarnak a múzeumok drága kiállításokat megfinanszírozni, a nagyobb intézmények kiállítási tervei rugalmasak lesznek és rövid távra szólnak.
  • Jellemzően a saját gyűjteményből pótolják kisebb válogatásokkal a nagyívű terveket, nagyobb figyelem jut a saját gyűjteménynek.
  • Az intézmények gondolkodása a lokális felé lép: a közösséggel együtt túlélni a válságot, egymást segítve.
  • Az utóbbi hetek, hónapok digitális megoldásai új közönséget hozhatnák, ám egyelőre beláthatatlan, hogy az új közönségnek milyenek lesznek a múzeumlátogatási szokásai.

A legfontosabb kérdés azonban az, hogy a koronavírus okozta helyzet hoz-e alapvető változásokat a múzeumról való gondolkodásban, az intézmények működtetésében, a múzeum és a látogató viszonyában, zárja áttekintését a MuseumNext.

Forrás: https://muzeumcafe.reblog.hu/


'20. 05. 13.

Feliratkozom hírlevélre