Évtizedek óta beépítésre váró területet ment meg a természetnek a főváros – ObudaMost

Idén kezdődik a Mocsáros-dűlő erdősítése, aminek részeként az állatvilág is újra meghódítja majd a környéket – írja a 24.hu.

2021-ben a főváros épp ebbe az irányba tesz egy lépést – Bardóczi Sándor főtájépítész kedd délután a Facebookon ugyanis bejelentette, hogy az ókorban a Duna egyik feltöltődő mellékágaként, a középkorban bivalylegelővé vált, 156 hektáros nyújtózó Mocsáros-dűlőn nemsokára megkezdődik a terület élőhely-rehabilitációja, aminek részeként, a 10 millió Fa Alapítvánnyal, és a III. kerülettel karöltve a dűlő déli, erdősítésre jelölt részén

honos növényekkel erdőtelepítésbe kezdenek.

Az első pillantásra talán unalmasnak tűnő hírt egy egyáltalán nem elhanyagolható apróság teszi különlegessé: az, hogy a szocializmus évtizedei alatt lassan körbeépülő, az Arany-hegy és a Péter-hegy lábánál elterülő Mocsáros-dűlőt az 1970-es évek végén tartalék beépítési területté nyilvánították, így ha a panelépítési láz tovább folytatódott volna, akkor a mélyfekvésű területen ma a beszélő nevű Kaszásdűlőhöz, vagy épp Békásmegyerhez hasonló kép fogadná az erre járókat.

<iframe src=”https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fobkf3%2Fphotos%2Fa.872563892922912%2F927021084143859%2F&width=500&show_text=true&height=331&appId” width=”500″ height=”331″ style=”border:none;overflow:hidden” scrolling=”no” frameborder=”0″ allowfullscreen=”true” allow=”autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share”></iframe>

“Olyanról számos helyen tudunk a városban, ahol szennyezett, már túlhasznált, de funkcióját vesztett egykori gyár vagy szeméttelep, bánya vagy nyomornegyed helyén létesült utóbb zöldfelület, mert a beépítése csak gazdaságtalanul lett volna megoldható. Így keletkezett a Népliget, a Feneketlen-tó, a mai Tabán is. De az valahol példa nélküli, ilyen léptékben mindenképpen, hogy egy város Magyarországon, sőt maga az állandóan építkező főváros a saját tulajdonán kivételesen nagyfokú önmérsékletet gyakorol, és leveszi az építési lehetőséget a természet, a zöld javára egy olyan területről, amin évtizedek óta ott a jel. 650 ezer négyzetméter. Ekkora terület lesz most beépítésre szánt területből beépítésre nem szánt. Ez annyira példátlanul paradigmaváltó tett, hogy sokan talán őrültségnek is tarthatják. Ám ha a szavakban azt mondjuk, hogy klímavészhelyzet, akkor íme: ezek a tettek”

– írja Facebook-posztjában Bardóczi.


'21. 02. 26.

Feliratkozom hírlevélre